Fehércsoki-mousse torta

Nagy kistesóm ballagására készítettem ezt a tortát, jó egy hónapja. Húgom ballagott idén a középiskolából, és családi banzájt rendeztünk ennek tiszteletére... természetesen én voltam a süti-felelős :P

Fehércsoki-mousse torta

Hozzávalók:

A diós piskótához (ugyanaz, mint a fagyiszelet tésztája, csak másfélszeres adag):

6 tojás

15 dkg darált dió

15 ek. víz

kb. 30 dkg liszt (6 ek.)

30 dkg cukor (ebből nem kell a másfélszeres, mert így is elég édes)

1 cs. sütőpor

Krém:

2 tábla fehér csoki

fél liter Hulala tejszín

A tojásokat ketté választjuk, pici sóval és cukorral felveretjük robotgéppel a tojások fehérjét kemény habbá, a sárgákat a maradék cukorral és a vízzel kézihabverővel összekeverjük, mehet hozzá a dió is. A lisztet és a sütőport külön kistálba tesszük, és úgy szitáljuk rá a tojásos masszára (ezt azért csinálom így, hogy egyrészt kiszűrjem a "kétes elemeket" a lisztből, mert bizony-bizony, vannak benne, Hölgyeim és Uraim!, másrészt meg azért, h levegősebb legyen, és még jobban feljöjjön a piskóta). Óvatosan hozzákeverem a fehérjehabot is, aztán sütőpapíros (csak az aljára szabok papírt, az oldalára nem kell, hogy jobban feljöjjön a tészta), 26 cm-es tortaformába öntöm, 220 fokra előmelegített sütőbe először 5 percig, majd vissza 180 fokra, és úgy kb. 3/4 órát sütni... de lehet, h többet. Ennél a piskótánál érdemes tűpróbát alkalmazni, mert elég tömény a sok diótól.

Következik a világ legegyszerűbb krémje: két tábla csokit tetszés szerint felolvasztunk, majd hozzákeverünk fél liter tejszínt... ezt jóóóóól lehűtjük a frigóban (nálam egy éjszakát állt), ekkor jól összeáll a "cucc", majd annyi csupán a dolgunk, hogy felverjük a robigéppel :) És láss csodááát!!! Készen is van a frenetikus krémünk (ami mellesleg ici-picit kalóriabomba)...

3-felé vágjuk a kihűlt piskótát, két részre osztjuk a krémet, megkenjük vele. A külsejére nem túl keményre felvert Hulalát kentem... és a pici habrózsák is jobban mutatnak, ha nem várjuk meg, míg kőkeményre veri a robi... és nem utolsó sorban finibb is! Szóval jöhet a legizgibb rész... a DÍSZÍTÉS!!!

Ezen a héten nálam volt a könyvtárból a Nagy Csokoládéenciklopédia (azt hiszem, ez a címe, de lehet, hogy tévedek), minden esetre merítettem belőle két ötletet is: az egyik, a rózsák mellett látható csokilevél... ("...csokifákon csokilevél, csokitóban csokihal él..." Belga) :)

Ez úgy készül, hogy szerzünk csini leveleket (én a kertben szedtem a rózsabokrokról... isten nyugosztalja őket - azóta már eltávolításra kerültek :( ), megmossuk, megszárítjuk, és megkenjük olvasztott csokival (én étcsokit használtam). Nem szabad hűtőbe tenni, szobahőmérsékleten (vagy kamra/spájz hőmérsékleten) hagyjuk megdermedni, különben kicsapódhat belőle a... (nem is igazán tudom, micsoda), de nem lesz szép utána. Utána meg óvatosan lehúzzuk róla a leveleket. Vastagon kenjük reá a csokit, hogy ne törjön egyből szét :)

A másik ötlet pedig az volt, hogy ilyen kis "G" betűket kunkorítottam a tetejére, meg pici pöttyöket... szerintem nagyon "dizájnos" :) Sütőpapírból csináltam kis tölcsért, és abba tettem a szintén olvasztott csokit, úgy nyomtam a mintákat.

Természetesen a virágok is saját kezű műveim... és nem marcipánból vannak!!! (viszont a receptjét még elő kell bányásznom... azzal később jövök :D )